Nem szerettem volna ezt a soron következő blogbejegyzést ismét egy szomorú aktualitás miatt írni. De sajnos elkerülhetetlen. Ági néni már nincs közöttünk. Megdöbbentő, szomorú és felfoghatatlan. Sokan úgy emlékeznek rá, mint a „Cantemus Kórus anyukájára”. Ez így van, és ezt a címet senki sem veheti el tőle. De közben édesanyaként, nagymamaként, feleségként, kollégaként és barátként is jelen volt a mindennapokban. És mennyi minden kapcsolódott még hozzá, amit első pillantásra észre sem...

1994-ben úgy döntöttünk, hogy részt veszünk az arezzói nemzetközi kórusversenyen. Sanyi és Robi távozása után elérkezett az idő a...

„Annyira régen volt, hogy már szinte nem is emlékszem a részletekre”… kezdhetném újra ezzel a poszttal, amivel az első, és eddig egyetlen...